Tudatosság és jelenlét a mindennapokban

Szappan Petra jógaedző ezúttal a tudatosságról és a jelenlétről mesélt nekünk, amelynek része a mindennapi nyitott és átgondolt világszemlélet mellett a tudatos étkezés is.

Manapság sok cikk íródik a fenti témában, de a legtöbben mégsem tudják, hogy mit is jelentenek pontosan ezek a szavak. Ennek a fogalmak szubjektivitása is oka lehet. Éppen ezért arról szeretnék írni, hogy számomra milyen jelentést hordoznak, milyen gyakorlati tartalommal töltöttem őket fel a jógagyakorlásomon keresztül. Első körben a jelenlétről lesz könnyebb írnom: amikor jógázunk, a légzésünk figyelése segít, hogy megtapasztaljuk az “itt és most” pillanatát.

Image

Sok-sok gyakorlás után eljuthatunk odáig, hogy a légzésünk lüktető zenéje kitöltse minden gondolatunkat, így ezen keresztül a gyakorlásunk állandó mantrájává váljon, így elcsendesítve az elmét, hogy képessé váljunk megtapasztalni a gondolatok mögött megbúvó valódi természetünket. Egy elégedett, boldog állapotot, ami valójában mindig velünk van, de a legtöbbször mégis ritkán van hozzáférésünk.

Áttérve a tudatosságra: szerintem aki tudatos, aki jelen van az életében, az elfogadja, hogy vannak olyan történések, amikre van hatása, és bizony léteznek olyan helyzetek, amik megtörténnek velünk. Úgy gondolom, hogy egy tudatos ember képes a kettő között érdemi különbséget tenni, majd eszerint cselekedni, vagy esetleg elengedni, ha szükséges.

Számomra a tudatosság egy tiszta, józan, ítélkezés- és erőszakmentes szándék (a szándék tisztaságát a jóga „ahimsa”, azaz „nemártás”minősége vezeti). Az az állapot, amikor nem válunk az érzelmeink áldozatává, és jóhiszeműen, minden energiánkkal igyekszünk önmagunk, és a környezetünk jólétére, egyensúlyára az “itt és most”-ban. Egyetértek azzal, hogy a legnagyobb jót első körben azzal tehetjük, ha magunkat rendbe rakjuk. A hatha jóga csodája mindezt a fizikai testtel, és annak felszabadításával indítja. Ha csupán a gyakorlatok fizikai hatását nézzük, az ászanákon keresztül erősít, nyújt, méregtelenít, vagyis szabadít fel.

Image

Érdekesség, hogy a hatha egyik legnépszerűbb ága – aminek én is lelkes gyakorlója vagyok – az ashtanga bezető sorozata rendkívül sokat foglalkozik az emésztőrendszerrel, ászanáival tudatosan stimulálva azt. Köztudott ugyanis, hogy testünk energiaellátása akkor működik a leghatékonyabban, ha helyesen, tudatosan táplálkozunk. Ma ezt nem könnyű megoldani, ráadásul annyi étkezési trend létezik, hogy alig lehet kiigazodni a szuper menő diéták között.

Ha napközben csak arra van időm, hogy két jógaóra között gyorsan bekapjak valamit, olyat kell válasszak, ami gyorsan energiát ad, emellett egészséges, mégis könnyű, de természetesen ízélményben sem utolsó. Ez persze korántsem csak a rohanásban lévő emberekre igaz: a fentebbiek mind egy egészséges étkezést írnak le, mindenki számára. Mivel most egy éve nem eszem húst (halat alkalomadtán), szempont lett az is, hogy legyen bőséges vega választék. A padthait pontosan azért szeretem, mert mindegyik feltételnek megfelel. Kedvencem a zöldséges barna rizs fafül gombával és padthai szósszal.

Visszatérve a jógához, a testhelyzetek nem csupán fizikai változásokat hoznak, sokkal lényegesebbek az élet egyéb területére gyakorolt hatásai. A jóga tudatosságot hozz önmagad megismerésében, egy minőségi változást abban, ahogyan a környezetedhez viszonyulsz. Ez alatt egyaránt értem az emberi kapcsolataidat, de ugyanúgy a kapcsolatodat a tágabb környezettel, egyfajta érzékenységet, empátiát a világ problémáinak irányába. David Swenson ashtanga gurutól hallottam a jógiság egyik legszebb definícióját: “Jógi az, aki távozása után kicsit boldogabban hagyja azt a teret, ahová korábban belépett.”

Egy másik kedvenc idézetem is sokat mond: a jóga nem más, mint a próbálkozás művészete. A gyakorlásunkon keresztül többek között azt tapasztalgatjuk, hogy hogyan lehetséges szeretettel, elfogadással és megértéssel viselkednünk az élet iskolájában.

Én így már több mint 8 éve lelkesen gyakorlom, hogy hogyan legyek jelen, hogyan éljek minél tudatosabban.

Image

Szappan Petra jógaedző ezúttal a tudatosságról és a jelenlétről mesélt nekünk, amelynek része a mindennapi nyitott és átgondolt világszemlélet mellett a tudatos étkezés is.

Manapság sok cikk íródik a fenti témában, de a legtöbben mégsem tudják, hogy mit is jelentenek pontosan ezek a szavak. Ennek a fogalmak szubjektivitása is oka lehet. Éppen ezért arról szeretnék írni, hogy számomra milyen jelentést hordoznak, milyen gyakorlati tartalommal töltöttem őket fel a jógagyakorlásomon keresztül.

Első körben a jelenlétről lesz könnyebb írnom: amikor jógázunk, a légzésünk figyelése segít, hogy megtapasztaljuk az “itt és most” pillanatát.

Image

Sok-sok gyakorlás után eljuthatunk odáig, hogy a légzésünk lüktető zenéje kitöltse minden gondolatunkat, így ezen keresztül a gyakorlásunk állandó mantrájává váljon, így elcsendesítve az elmét, hogy képessé váljunk megtapasztalni a gondolatok mögött megbúvó valódi természetünket. Egy elégedett, boldog állapotot, ami valójában mindig velünk van, de a legtöbbször mégis ritkán van hozzáférésünk.

Áttérve a tudatosságra: szerintem aki tudatos, aki jelen van az életében, az elfogadja, hogy vannak olyan történések, amikre van hatása, és bizony léteznek olyan helyzetek, amik megtörténnek velünk. Úgy gondolom, hogy egy tudatos ember képes a kettő között érdemi különbséget tenni, majd eszerint cselekedni, vagy esetleg elengedni, ha szükséges.

Számomra a tudatosság egy tiszta, józan, ítélkezés- és erőszakmentes szándék (a szándék tisztaságát a jóga „ahimsa”, azaz „nemártás”minősége vezeti). Az az állapot, amikor nem válunk az érzelmeink áldozatává, és jóhiszeműen, minden energiánkkal igyekszünk önmagunk, és a környezetünk jólétére, egyensúlyára az “itt és most”-ban. Egyetértek azzal, hogy a legnagyobb jót első körben azzal tehetjük, ha magunkat rendbe rakjuk. A hatha jóga csodája mindezt a fizikai testtel, és annak felszabadításával indítja. Ha csupán a gyakorlatok fizikai hatását nézzük, az ászanákon keresztül erősít, nyújt, méregtelenít, vagyis szabadít fel.

Image

Érdekesség, hogy a hatha egyik legnépszerűbb ága – aminek én is lelkes gyakorlója vagyok – az ashtanga bezető sorozata rendkívül sokat foglalkozik az emésztőrendszerrel, ászanáival tudatosan stimulálva azt. Köztudott ugyanis, hogy testünk energiaellátása akkor működik a leghatékonyabban, ha helyesen, tudatosan táplálkozunk. Ma ezt nem könnyű megoldani, ráadásul annyi étkezési trend létezik, hogy alig lehet kiigazodni a szuper menő diéták között.

Ha napközben csak arra van időm, hogy két jógaóra között gyorsan bekapjak valamit, olyat kell válasszak, ami gyorsan energiát ad, emellett egészséges, mégis könnyű, de természetesen ízélményben sem utolsó. Ez persze korántsem csak a rohanásban lévő emberekre igaz: a fentebbiek mind egy egészséges étkezést írnak le, mindenki számára. Mivel most egy éve nem eszem húst (halat alkalomadtán), szempont lett az is, hogy legyen bőséges vega választék. A padthait pontosan azért szeretem, mert mindegyik feltételnek megfelel. Kedvencem a zöldséges barna rizs fafül gombával és padthai szósszal.

Visszatérve a jógához, a testhelyzetek nem csupán fizikai változásokat hoznak, sokkal lényegesebbek az élet egyéb területére gyakorolt hatásai. A jóga tudatosságot hozz önmagad megismerésében, egy minőségi változást abban, ahogyan a környezetedhez viszonyulsz. Ez alatt egyaránt értem az emberi kapcsolataidat, de ugyanúgy a kapcsolatodat a tágabb környezettel, egyfajta érzékenységet, empátiát a világ problémáinak irányába. 

Image

David Swenson ashtanga gurutól hallottam a jógiság egyik legszebb definícióját: “Jógi az, aki távozása után kicsit boldogabban hagyja azt a teret, ahová korábban belépett.” Egy másik kedvenc idézetem is sokat mond: a jóga nem más, mint a próbálkozás művészete. A gyakorlásunkon keresztül többek között azt tapasztalgatjuk, hogy hogyan lehetséges szeretettel, elfogadással és megértéssel viselkednünk az élet iskolájában.

Én így már több mint 8 éve lelkesen gyakorlom, hogy hogyan legyek jelen, hogyan éljek minél tudatosabban.

Szappan Petra jógaedző ezúttal a tudatosságról és a jelenlétről mesélt nekünk, amelynek része a mindennapi nyitott és átgondolt világszemlélet mellett a tudatos étkezés is.

Manapság sok cikk íródik a fenti témában, de a legtöbben mégsem tudják, hogy mit is jelentenek pontosan ezek a szavak. Ennek a fogalmak szubjektivitása is oka lehet. Éppen ezért arról szeretnék írni, hogy számomra milyen jelentést hordoznak, milyen gyakorlati tartalommal töltöttem őket fel a jógagyakorlásomon keresztül.

Image

Első körben a jelenlétről lesz könnyebb írnom: amikor jógázunk, a légzésünk figyelése segít, hogy megtapasztaljuk az “itt és most” pillanatát.

Sok-sok gyakorlás után eljuthatunk odáig, hogy a légzésünk lüktető zenéje kitöltse minden gondolatunkat, így ezen keresztül a gyakorlásunk állandó mantrájává váljon, így elcsendesítve az elmét, hogy képessé váljunk megtapasztalni a gondolatok mögött megbúvó valódi természetünket. Egy elégedett, boldog állapotot, ami valójában mindig velünk van, de a legtöbbször mégis ritkán van hozzáférésünk.

Áttérve a tudatosságra: szerintem aki tudatos, aki jelen van az életében, az elfogadja, hogy vannak olyan történések, amikre van hatása, és bizony léteznek olyan helyzetek, amik megtörténnek velünk. Úgy gondolom, hogy egy tudatos ember képes a kettő között érdemi különbséget tenni, majd eszerint cselekedni, vagy esetleg elengedni, ha szükséges.

Számomra a tudatosság egy tiszta, józan, ítélkezés- és erőszakmentes szándék (a szándék tisztaságát a jóga „ahimsa”, azaz „nemártás”minősége vezeti). Az az állapot, amikor nem válunk az érzelmeink áldozatává, és jóhiszeműen, minden energiánkkal igyekszünk önmagunk, és a környezetünk jólétére, egyensúlyára az “itt és most”-ban. Egyetértek azzal, hogy a legnagyobb jót első körben azzal tehetjük, ha magunkat rendbe rakjuk. A hatha jóga csodája mindezt a fizikai testtel, és annak felszabadításával indítja. Ha csupán a gyakorlatok fizikai hatását nézzük, az ászanákon keresztül erősít, nyújt, méregtelenít, vagyis szabadít fel.

Image

Érdekesség, hogy a hatha egyik legnépszerűbb ága – aminek én is lelkes gyakorlója vagyok – az ashtanga bezető sorozata rendkívül sokat foglalkozik az emésztőrendszerrel, ászanáival tudatosan stimulálva azt. Köztudott ugyanis, hogy testünk energiaellátása akkor működik a leghatékonyabban, ha helyesen, tudatosan táplálkozunk. Ma ezt nem könnyű megoldani, ráadásul annyi étkezési trend létezik, hogy alig lehet kiigazodni a szuper menő diéták között.

Ha napközben csak arra van időm, hogy két jógaóra között gyorsan bekapjak valamit, olyat kell válasszak, ami gyorsan energiát ad, emellett egészséges, mégis könnyű, de természetesen ízélményben sem utolsó. Ez persze korántsem csak a rohanásban lévő emberekre igaz: a fentebbiek mind egy egészséges étkezést írnak le, mindenki számára. Mivel most egy éve nem eszem húst (halat alkalomadtán), szempont lett az is, hogy legyen bőséges vega választék. A padthait pontosan azért szeretem, mert mindegyik feltételnek megfelel. Kedvencem a zöldséges barna rizs fafül gombával és padthai szósszal.

Visszatérve a jógához, a testhelyzetek nem csupán fizikai változásokat hoznak, sokkal lényegesebbek az élet egyéb területére gyakorolt hatásai. A jóga tudatosságot hozz önmagad megismerésében, egy minőségi változást abban, ahogyan a környezetedhez viszonyulsz. 

Image

Ez alatt egyaránt értem az emberi kapcsolataidat, de ugyanúgy a kapcsolatodat a tágabb környezettel, egyfajta érzékenységet, empátiát a világ problémáinak irányába. David Swenson ashtanga gurutól hallottam a jógiság egyik legszebb definícióját: “Jógi az, aki távozása után kicsit boldogabban hagyja azt a teret, ahová korábban belépett.” Egy másik kedvenc idézetem is sokat mond: a jóga nem más, mint a próbálkozás művészete. A gyakorlásunkon keresztül többek között azt tapasztalgatjuk, hogy hogyan lehetséges szeretettel, elfogadással és megértéssel viselkednünk az élet iskolájában.

Én így már több mint 8 éve lelkesen gyakorlom, hogy hogyan legyek jelen, hogyan éljek minél tudatosabban.